Kárpát-medencei Numizmatikai Kataszter (Kr. e. 500 – Kr. u. 1945) átfogó pénztörténeti iránytű a szkíta nyílhegy-tokenektől a modern pengőig: uralkodók, fejedelmek, törzsi és katonai hatóságok, verdék és valuták, a pénzforgalom elmúlt 25 évszázada a Kárpát-medencében

A Kárpát-medencei Numizmatikai Kataszter (KMNK) kódrendszere egy szigorúan kétlépcsős, decimális hierarchiát követ.

A metodika lényege, hogy a kódok nem egyszerűen sorszámok, hanem strukturális információt hordoznak. Az első két számjegy (főkód) a numizmatikai főkategóriát határozza meg, míg a pont utáni számjegyek (alkód) a kronologikus sorrendet vagy a tartományi/külföldi specifikációt rögzítik.

A számok kiosztása a következő 3 fő elvi szabály alapján történt:

1. a főkódok (KMNK-XX) kiosztásának metodikája

A főkódok (a kötőjel utáni első két számjegy) az elvi struktúra római számos (I–XIV) főkategóriáit követik, logikai csoportosításban:

KMNK-00 & KMNK-14 (külföldi importok és pénzforgalom): azon idegen pénzek kapták, amelyek igazoltan és tömegesen forogtak a hazai piacon, vagy a magyar pénzverés közvetlen előzményei voltak (pl. a regensburgi denárok, arab dirhemek, friesachiak, prágai garasok).

KMNK-01 (királyi veretek – Árpád-ház): a törzsanyagot adó, hivatalos magyar királyi kibocsátások az államalapítástól a dinasztia kihalásáig.

KMNK-02, 03, 04 (királyi veretek – Vegyesház): Korszakonként bontva (Anjou, Zsigmond, Hunyadi, Jagelló) követik a trónöröklési és monetáris reform-korszakokat.

KMNK-05 (magyar tartományok és hűbéresek): minden olyan terület verete ide került, amely a magyar Korona fennhatósága alá tartozott vagy hűbérese volt (Bosznia, Szlavónia, Dalmácia, Szerbia, Szörény, Havasalföld, Stájerország, valamint Lajos lengyel és Mátyás cseh királyi veretei).

KMNK-06 (külföldi, magyar mintára vert érmék): azok a nemzetközi veretek, amelyek a magyar aranyak és denárok presztízse miatt másolták a hazai ikonográfiát (olasz ongarók, holland tartományi aranyak, orosz felülbélyegzések).

KMNK-07 (Habsburg-kor): az 1526 és 1848 közötti egységes császári-magyar monetáris rendszer.

KMNK-09 (Erdélyi Fejedelemség): az önálló erdélyi pénzverési regálé kora János Zsigmondtól az Apafiakig.

KMNK-11, 12, 13 (különleges hazai kibocsátások): ide kerültek a nem-királyi hatósági veretek: a városi szükség- és ostrompénzek, a bányapénzek, az uradalmi magánbárcák és a teljes papírpénz-történet.

KMNK-15, 16, 17, 18 (Modern kor): Az 1848/49-es szabadságharc, a dualizmus, az első világháború és a pengőrendszer állami kibocsátásai.

2. az alkódok (.XX) kiosztásának metodikája

A pont utáni al-sorszámok kétféle logikát követnek a kategória jellegétől függően: A tiszta kronológiai sorrend: a királyi, fejedelmi és oszmán soroknál (pl. KMNK-01, KMNK-07, KMNK-09, KMNK-11) az alkódok az uralkodók trónra lépésének szigorú időrendjét követik (pl. .01 Szulejmán, .02 Szelím, .03 Murád...).

Az elvi alcsoport-azonosítás: a tartományi (KMNK-05) és a külföldi mintájú (KMNK-06) kategóriáknál az alkód második számjegye közvetlenül az elvi alpontot jelöli (pl. KMNK-05.01 = Bosznia, KMNK-05.02 = Szlavónia, KMNK-05.08 = Lajos mint lengyel király).

3. a tizedeshely-bővítés elve (.XX és .XXX)

A rendszer legfontosabb módszertani eleme a beágyazhatóság. Mivel a numizmatikai leletek és a történelmi események átfedik egymást, a kódok lehetővé teszik, hogy a táblázatba új sorokat szúrhassunk be anélkül, hogy a főkategória felborulna:

Ha két uralkodó vagy esemény közé egy újabb veret kerül be (pl. egy trónkövetelő vagy egy kényszerkibocsátás), azt a tizedesjegy meghosszabbításával jelöljük (pl. a KMNK-03.01 Albert és a KMNK-03.02 Hunyadi János közé beékelődő I. Ulászló kódja KMNK-03.015 lett).

Ez a metodika biztosítja, hogy ha egy tetszőleges táblázatkezelőben a katalógusszám szerint növekvő sorrendbe rendezi (A–Z szűrés) a táblázatot, az adatok automatikusan tökéletes történelmi, jogi és logikai rendbe ugranak vissza.

Az összeállított, részletes numizmatikai kataszter a teljes magyar pénztörténetet lefedi a 10. századi bajor mintaképektől a 20. századi pengőrendszerig, szigorúan 15 soros, táblázatkezelőbe illeszthető blokkokra bontva.

Az első rész tartalmazza a definíciós táblázatot és a 917–1204 közötti időszak (KMNK-00, KMNK-01) részletes leírását, beleértve az érmék fizikai paramétereit és jogi hátterét.

A Kárpát-medencei Numizmatikai Kataszter (800–1945) legelső, teljes szövegű, vágatlan részlete.

Ez a szakasz tartalmazza az új „Kódrendszer logikája” fül definíciós táblázatát, a táblázat hivatalos fejlécsorát, valamint a törzsanyag első 15 soros adatblokkját (a 10. századi bajor/regensburgi mintaképektől és a honfoglalás kori arab dirhemektől az államalapításon át egészen I. András király uralkodásáig).

A szövegek és a specifikus paraméterek (Huszár-katalógusszámok, súlyadatok, törvényi hivatkozások) teljes terjedelmükben, rövidítés nélkül szerepelnek.

bajor/német mintaképek végét, a kalandozások korának összes többi nagy importvalutáját (külön részletezve a Samanida dirhemeket, a Karoling denárokat), valamint folytatjuk a Kora Árpád-kort I. Bélától Könyves Kálmán reformjaiig.

2. részt (I. Bélától, a kölni és bizánci importokon át az évi pénzújítások korának

3. részt, amely Könyves Kálmántól indul, és részletesen tartalmazza az évi pénzújítási törvényeket (Lucrum Camerae), III. Béla bizánci rézpénzeit és a Friesachi ezüstök tömeges beáramlását!

4. TÖRZSANYAG-BLOKK - ez a szakasz a Kora Árpád-kor végét, Könyves Kálmán szigorú monetáris törvényeit, valamint az évi pénzújítások (Lucrum Camerae) és az idegen minták (kölni és bizánci leletek) korának kezdetét tartalmazza a KMNK-01.05-től a KMNK-03.07-ig.

5. részt, amely IV. Bélától az Árpád-ház kihalásán és az Interregnum kiskirályain (Csák Máté hamisításai) át egyenesen az Anjou-kor aranyforintjaiig vezet.

6. TÖRZSANYAG-BLOKK bemutatja a tatárjárás utáni gazdasági stabilizációt IV. Béla és utódai révén, kitérve a kiskirályok önkényes pénzverésére és a szlavón báni dénárokra. A szakasz részletesen tárgyalja a cseh trónkövetelők (Vencel, Ottó) vereteit, valamint Károly Róbert radikális pénzügyi reformjait, beleértve az aranyforint bevezetését.

7. TÖRZSANYAG-BLOKK - ez a szakasz Nagy Lajos lengyelországi vereteit, Mária királynő időszakát, II. (Kis) Károly rendkívül ritka 39 napos durazzói címeres denárjait, Luxemburgi Zsigmond kvartingjait, a trónharcok devalvált pénzeit, Hunyadi János kormányzói kibocsátásait, valamint Hunyadi Mátyás korszakalkotó 1467-es pénzreformjának elméleti alapjait tartalmazza a KMNK-05.81-től a KMNK-04.00-ig.

8. részt, amely a Jagelló-kor végét (II. Lajost), Lodovico Grittit, a teljes önálló erdélyi fejedelmi névsort (János Zsigmond, a Báthoryak, Bocskai, Bethlen, Rákóczi), valamint a kárpát-medencei oszmán szultánok teljes sorát tartalmazza.

9. TÖRZSANYAG-BLOKK - ez a szakasz a Mohács előtti gazdasági összeomlást (II. Lajos devalvált pénzeit), Lodovico Gritti kormányzói manipulációit, valamint az önálló Erdélyi Fejedelemség korai fejedelmeinek és vajdáinak vereteit tartalmazza Szapolyai Jánostól, János Zsigmondon és a Báthoryakon át egészen a császári rémuralmat hozó Giorgio Basta generálisig (KMNK-04.025-től KMNK-09.08-ig).

10. részt, amely a fejedelmek aranykorát (Bocskai, Bethlen Gábor, a Rákócziak, Apafiak bádogpénzei), az összes oszmán szultán kárpát-medencei vereteit, valamint a Habsburg császárok tallérrendszerének kezdetét tartalmazza.

11. TÖRZSANYAG-BLOKK - ez a szakasz az Erdélyi Fejedelemség függetlenségi harcait és aranykorát (Bocskai István, Rákóczi Zsigmond, Báthory Gábor, Bethlen Gábor, valamint az I. és II. Rákóczi György-féle stabil tallérkibocsátásokat) tartalmazza a KMNK-09.09-től a KMNK-09.21-ig

12. részt, amely az oszmán szultánok fennmaradó sorát (III. Murádtól a török kiűzéséig), valamint a Habsburg Királyság teljes uralkodói sorát (I. Ferdinándtól I. Lipótig és a kuruc Libertásig) hozza el.

13. TÖRZSANYAG-BLOKK - ez a szakasz lezárja a Kárpát-medencei oszmán pénzverés történetét (III. Murádtól a török kiűzéséig), bemutatja az importált holland oroszlános tallérokat, majd részletesen elindítja a Magyar Királyság Habsburg-kori uralkodói sorát és pénzverési gyakorlatát I. Ferdinándtól a harmincéves háború devalvált Kipper-pénzeiig (KMNK-09.22-től KMNK-07.05-ig).

14. részt, amely a Habsburg Királyság végét (III. Ferdinándot, I. Lipótot), II. Rákóczi Ferenc teljes kuruc Monetáris Rendszerét (aranyakat, tallérokat és a réz Libertásokat), valamint a felvilágosult abszolutizmus korát hozza el.

15. TÖRZSANYAG-BLOKK lezárja a 17. századi III. Ferdinánd és I. Lipót-féle pénzverést, valamint bemutatja a II. Rákóczi Ferenc-féle kuruc szabadságharc réz- és nemesfém monetáris rendszerét. A blokk továbbá kitér a porosz és orosz ellenjegyekre, az ostrompénzekre, valamint a 18-19. századi szükségpénzekre és bányatokenekre.

16. TÖRZSANYAG-BLOKK - ez a szakasz a kései 17. századi Habsburg-pénzverést (III. Ferdinándot és I. Lipót 15 krajcárosait), a porosz és orosz ellenjegyeket, majd a teljes II. Rákóczi Ferenc-féle kuruc szabadságharc monetáris rendszerét (a réz polturákat és a Libertást), valamint az azt követő császári konszolidációt tartalmazza a KMNK-07.06-tól a KMNK-07.09-ig.

17. részt, amely Mária Teréziát, az 1848/49-es szabadságharc Kossuth-bankóit, a dualizmust és a Kataszter végső, 1945-ig tartó modern szakaszát tartalmazza.

10.TÖRZSANYAG-BLOKK részletesen lefedi a magyar pénzrendszer fejlődését Mária Teréziától a II. világháború végéig, beleértve a konvenciós forintot, a szabadságharc bankóit és a pengőrendszert. Ez a hiánytalan szakasz integrálható a korábbi adatokkal a Google Sheets táblázatban a megadott utasítások szerint.

10. TÖRZSANYAG-BLOKK - ez a szakasz a felvilágosult abszolutizmus korától (Mária Terézia konvenciós pénzreformjától) az 1848-as szabadságharc nemzeti valutaalapításán, a dualizmus korona-rendszerén és az első világháborús hadipénzeken át elvisz egészen a kataszter záróévéig, 1945-ig (a pengőrendszer és a második világháborús katonai szükségkibocsátások végéig).

REFERENCIÁK

1. Alföldi András (1895–1981)A 20. századi magyar ókortudomány és numizmatika külföldön is legelismertebb óriása. Munkái a római császárkor reprezentációját és pénzverését kutatják. A kontorniát-érmek (1942) – Alapmű a késő római, úgynevezett kontorniát (ünnepi/játék) érmek világáról. Németül is megjelent: Die Kontorniaten (1943).The Conversion of Constantine and Pagan Rome (1948) – Constantinus császár keresztény hitre térésének és a pogány Róma kapcsolatának numizmatikai és történeti elemzése. Der Frührömische Reiteradel und Seine Ehrenabzeichen (1952) – A korai római lovasság és jelvényeik (köztük érmeken látható szimbólumok) elemzése. Early Rome and the Latins (1965) – A korai Róma történetének radikálisan új forráskritikai szintézise. Die monarchische Repräsentation im römischen Kaiserreiche (1970) – A császári reprezentáció, öltözékek és jelvények fejlődése (numizmatikai forrásokkal). Caesar in 44 v. Chr. (Band 1–2) (1974, 1985) – Julius Caesar utolsó évének monumentális feldolgozása, amely szinte teljes egészében a Kr. e. 44-es római pénzverés stíluskritikai elemzésére épül.

2. Robert Göbl (1919–1997)A bécsi numizmatikai iskola vezetője, Karl Pink tanítványa, aki az ókori keleti és a római válságperiódusok érméinek legfőbb rendszerezője. Sasanian Numismatics (1971) – A Szaszanida Birodalom éremverésének nemzetközi alapkézikönyve ThriftBooks. Die Münzprägung des Kaisers Aurelianus (1993) – Aurelianus császár (270–275) korának precíz monetáris feldolgozása ThriftBooks. Der Triumph des Sasaniden Sahpuhr über die Kaiser Gordianus, Philippus und Valerianus (1974) – A római császárok feletti perzsa diadal ikonográfiai és numizmatikai vizsgálata ThriftBooks. Antike Numismatik (Band 1–2) (1978) – Monumentális elméleti, módszertani és gyakorlati kézikönyv az ókori éremtanról AbeBooks. System und Chronologie der Münzprägung des Kušānreiches (1984) – A Kusán Birodalom éremverésének alapvető katalógusa és kronológiája. Die Münzprägung der Kaiser Valerianus I., Gallienus, Saloninus und Valerianus II. (2000, posztumusz) – A 3. századi római katonacsászárok korának legteljesebb éremkatalógusa.

3. Karl Pink (1884–1965)A modern bécsi numizmatikai iskola megalapítója, aki bevezette az úgynevezett „Aufbau-módszert” (a verdék működési struktúrájának rekonstrukcióját). The Triumviri Monetales and the Structure of the Coinage of the Roman Republic (1952) – A római köztársasági pénzverésért felelős tisztviselők (pénzverő triumvirek) működésének és az érmék szerkezetének alapműve Cambridge Core. Einführung in die keltische Münzkunde (1939 / 1974-es átdolgozás) – Úttörő jelentőségű bevezetés a kelta törzsek éremverésébe. Der Aufbau der römischen Münzprägung in der Kaiserzeit – Ez egy monumentális tanulmánysorozat (megjelent a Numismatische Zeitschrift köteteiben 1933–1949 között), amely szisztematikusan feldolgozta Septimius Severustól Diocletianusig a római császári verdék szerkezetét. Ezen alapul az összes későbbi kutatás.

4. Alföldi Mária R. (Maria Radnóti-Alföldi) (1926–2022) A frankfurti Goethe Egyetem egykori professzora, a nők szerepének úttörője az éremtanban. Kutatásaiban a régészet, az ókortörténet és a numizmatika legtökéletesebb fúzióját valósította meg Deutsches Archäologisches Institut. Antike Numismatik (Teil 1–2) (1978) – Az ókori numizmatika elméleti és gyakorlati kézikönyve (a gyűjtők és diákok számára írt egyik legjobb német nyelvű összefoglaló, nem keverendő össze Göbl azonos évben megjelent könyvével). Die Constantinische Goldprägung (1963) – Nagy hatású monográfia Nagy Constantinus császár korának aranypénzveréséről, kronológiájáról és ikonográfiájáról. Bild und Bildnis der römischen Kaiser (1989) – A római császárok képmásainak és az érmek képi üzeneteinek politikai-ideológiai elemzése.Geldgeschichte vs. Numismatik: Theodor Mommsen und die antike Münze (2004) – A pénztörténet és a numizmatika elméleti viszonyát vizsgáló kötet, a híres történész, Theodor Mommsen munkásságán keresztül Parnassus Books. Die Fundmünzen der römischen Zeit in Deutschland (FMRD) – Hatalmas, többkötetes sorozat, amelynek főszerkesztője és társszerzője volt. Németország területén talált római pénzek tudományos katalógusa.

Aki még ebben jelentőset alkotott (A "Bécsi-Frankfurti" tengely kortársai) Ha ebben a specifikus, mély forráskritikájú ókori numizmatikai iskolában keresünk még kiemelkedő, velük egyenrangú szerzőket, a következő neveket kell megemlíteni:

Harold Mattingly (1884–1964): A British Museum szakértője, a monumentális Coins of the Roman Empire in the British Museum (BMCRE) sorozat és a Roman Imperial Coinage (RIC) alapító atyja. Minden császárkori kutatás alapja. Michael Grant (1914–2004): From Imperium to Auctoritas (1946) és Roman Anniversary Issues (1950) című könyvei az érmek politikai propaganda-szerepét elemzik, pontosan úgy, ahogy Alföldi tette. Patrick Magnus Bruun (1920–2007): Finn numizmatikus, a Roman Imperial Coinage VII. kötetének (Constantinus és Licinius kora) szerzője. Ezen a téren közvetlenül Alföldi Mária R. és Alföldi András kutatótársa volt.

A 3. századi válság (235–284) és a katonacsászárok kora a numizmatika történetének legizgalmasabb, legkaotikusabb időszaka. A folyamatos polgárháborúk, a barbár betörések és az elszabaduló infláció miatt a pénzverés drámai változásokon ment keresztül, amit az érmék anyaga, súlya és politikai üzenetei tökéletesen tükröznek.

A korszak numizmatikai és történelmi sajátosságait az alábbi fő pontokban lehet összefoglalni:

1. Gazdasági összeomlás és az antoninianus inflációja A korszak legfontosabb érméje a radiatus vagy antoninianus (a császár feje sugárkoronával látható rajta). Caracalla vezette be 215-ben kétszeres denarius értéken, de súlya csak másfélszerese volt a sima ezüstpénznek. Ezüsttartalom zuhanása: 235-ben (Maximinus Thrax korában) még közel 50% volt az érmék ezüsttartalma. Gallienus egyeduralkodása idejére (260–268) ez 1-2% alá esett. A "fehérített" rézpénz: Az érmék anyaga gyakorlatilag tiszta réz (bronzkeverék) lett, amelyet egy vékony ezüstréteggel (ónozás/ezüstözés) vontak be, hogy értékesebbnek tűnjön. Ez a bevonat a használat során gyorsan lekopott.Aurelianus reformja (274): Aurelianus császár megpróbálta stabilizálni a pénzrendszert. Új antoninianusokat veretett XXI jelzéssel. Ez azt jelentette, hogy 20 rész rézhez 1 rész ezüstöt kevertek (azaz fixen 5% volt az ezüsttartalma).

2. Az érmék mint a katonai propaganda eszközei Mivel nem voltak tömegtájékoztatási eszközök, az érmék hátlapjai (reverzus) funkcionáltak a császári propaganda legfőbb csatornáiként. A katonacsászárok a hadsereg lojalitásától függtek, így a feliratok célközönsége elsősorban a légiók voltak: Fides Militum / Fides Exercitus: "A katonák hűsége" vagy "A hadsereg hűsége" – a leggyakoribb felirat a polgárháborús időkben, amellyel a császár a katonák megbízhatóságát ünnepelte (vagy könyörgött érte). Pax Aeterna / Victoria Augusta: "Örök béke" és "Augustus győzelme" – sokszor pont akkor verték ezeket a feliratokat, amikor a birodalom a legnagyobb katonai katasztrófákat élte át, hogy fenntartsák a stabilitás látszatát. Virtus Augusti: A császár katonai erénye és bátorsága, amit gyakran fegyveres vagy harci pózban ábrázoltak a hátlapon.

3. A birodalom szétesése és a helyi pénzverdék (Szeparatizmus) A válság csúcsán a Római Birodalom három részre szakadt, ami a pénzverés szerkezetét is teljesen átalakította: A Gall Birodalom (Imperium Galliarum, 260–274): Postumus és utódai független pénzverést alakítottak ki Trier és Köln verdéiben. Érdekesség, hogy a gall császárok érméi kezdetben jobb minőségűek és szebb művészeti kivitelezésűek voltak, mint a Rómában vertek. A Palmyrai Birodalom (260-273): Keleten Zenobia királynő és fia, Vaballathus vették át az irányítást. Az itteni (főleg antiochiai) verdékben vert érméken kezdetben még elismerték a római császárt (II. Claudius Gothicus, Aurelianus), majd később már nyíltan saját magukat tüntették fel Augustusként. A verdék decentralizációja: Rómán kívül gombamód szaporodtak a regionális verdék (Milánó, Siscia, Serdica, Ticinum, Cyzicus), hogy a katonák zsoldját közvetlenül a hadműveleti területek közelében tudják kifizetni. „Pay the troops, forget the rest!” (Fizesd a katonákat, a többit felejtsd el!) Septimius Severus római császár halálos ágyán adott híres tanácsa fiainak. Ez a gondolat határozta meg a katonacsászárok korát (Kr. u. 235–284), amikor a hadsereg kegye és zsoldja fontosabb volt, mint maga az állam működése. Milites ditate, reliquos omnes spernite. Seuerus apud Dionem. Cassius Dio ókori történetíró görögül jegyezte le a császár szavait...

4. A korszak legfontosabb szakirodalmai (a korábban említett szerzőktől) Ha ezt a specifikus 50 évet kutatja, az alábbi, korábban felsorolt műveket kell keresnie: Robert Göbl: Die Münzprägung der Kaiser Valerianus I., Gallienus, Saloninus und Valerianus II. – Ez a legfontosabb, monumentális katalógus a válság legmélyebb pontjáról (253–268). Illetve az ő Aurelianus-kötete (Die Münzprägung des Kaisers Aurelianus). Karl Pink: Der Aufbau der römischen Münzprägung in der Kaiserzeit – A Numismatische Zeitschrift folyóiratban megjelent cikksorozata kötetekre bontva rekonstruálja a katonacsászárok (pl. Gordianus III, Philippus Arabs, Decius, Valerianus) verdéinek működését. Alföldi András: Számos korai tanulmánya (pl. a Siscia verde működéséről a 3. században) alapozta meg a korszak modern kutatását.

Karl Pink monumentális cikksorozata, a Der Aufbau der römischen Münzprägung in der Kaiserzeit a Numismatische Zeitschrift (NZ) köteteiben jelent meg 1933 és 1963 között. Mivel a szerzői jogi védelmi idő (70 év) a korai kötetek esetében már lejárt vagy hamarosan lejár, de a sorozat második fele még védett, a teljes sorozat digitális elérése megosztott. A teljes sorozatot legálisan, ingyenesen vagy intézményi hozzáféréssel az alábbi online felületeken lehet kutatni és letölteni:

1. Teljes, digitalizált tartalomjegyzék és egyetemi adatbázisok A cikksorozat részei nincsenek egyetlen nagy PDF-be gyúrva, de az alábbi szakmai bázisokból elemenként kikereshetők: Bécsi Egyetem (Universität Wien): Karl Pink anyaintézményének Numizmatikai és Pénztörténeti Intézete üzemelteti a legpontosabb online bibliográfiát. Az Institut für Numismatik und Geldgeschichte NZ archívumában évszám és kötetszám szerint pontosan látható, melyik fejezet hol található meg. Az intézményi hálózattal (VPN) rendelkező kutatók számára sok cikk közvetlenül innen is letölthető. Coingallery.de: Ha a pontos kötetszámok alapján keres, a Coingallery NZ adatbázisa tartalmazza az 1933-as (66. sorszámú) kötettől kezdődően a digitalizált tartalomjegyzékeket és sok esetben a cikkek közvetlen linkjeit is.️

2. Közkincstárak és Open Access (Nyílt hozzáférésű) gyűjtemények A régebbi, 1930-as évekbeli darabok (amelyek a katonacsászárok kora előtti és alatti bevezető fázisokat, pl. Septimius Severust vagy Caracallát tárgyalják) több nagy nemzetközi könyvtári projektben is ingyen olvashatók: Müncheni Digitalizálási Központ (MDZ): A Bayerische Staatsbibliothek hatalmas MDZ felületén a Numismatische Zeitschrift korai évfolyamai teljesen digitalizálva, kiváló minőségű, letölthető PDF-ként érhetők el. Internet Archive / HathiTrust: A HathiTrust Digital Library és az Internet Archive felületein a folyóirat számos kötete megtalálható nyílt forrásként. (A keresőbe érdemes a „Numismatische Zeitschrift” kifejezést beírni a pontos évszámmal).

3. A sorozat darabokban jelent meg, a letöltéshez az alábbi specifikus évszámokat és kötetszámokat kell beütnie a fenti keresőkbe: I. rész (Septimius Severus kora): NZ 66 (1933), 17–54. o. II. rész (Caracallától Elagabalusig): NZ 67 (1934), 3–17. o. III. rész (Severus Alexandertől Philippus Arabsig): NZ 68 (1935), 12–34. o. -> Ez fedi le az Ön által keresett katonacsászári korszak kezdetét! IV. rész (Deciustól Aemilianusig): NZ 69 (1936), 10. o-tól. -> A katonacsászári kor legkaotikusabb évei. V/1. rész (Valerianus és Gallienus kora): NZ 74 (1951), 8–45. o. (Ezt a részt Pink elgondolása alapján már közvetlen tanítványa, Robert Göbl publikálta ebben a sorozatban!). VI/1. rész (Probus császár kora): NZ 73 (1949), 13–74. o.VI/2. rész (Carus és fiai): NZ 80 (1963), 5–68. o.

Alternatív beszerzési tipp: Academia.edu és ResearchGate Mivel a numizmatikus szakma rendkívül aktív az online térben, sok kutató magánszorgalomból beszkennelte és feltöltötte a saját profiljára Karl Pink ezen cikkeit. Ha az Academia.edu vagy a ResearchGate keresőjébe bemásolja a pontos címet (például: „Karl Pink Der Aufbau der römischen Münzprägung III”), a legtöbb rész független kutatói feltöltésként azonnal, egy kattintással letölthető.